6. Fejezet

Sziasztok! Itt a következő! Remélem örültök neki!! Na aminek mostanában örültem: kaptam három díjat! 7 rendszeres olvasóm lett :-)) és több mint 1000 megtekintés!! :-)) Köszönöm mindenkinek!!Jó olvasást!! Puszi Rosalie

"És akkor olyan történt amire nem is számítottam....."

/Bella/

Csak álltam ott és nem bírtam felfogni, hogy ez a valóság. Fogadott apám állt az ajtóban Jane, Alec, Dem és Félix társaságában. Hirtelen valaki a nyakamban lógott, na ki lehetne más mint Jane.

-Szia Jane én is örülök neked.

-Jaj Bella annyira örülök, hogy itt lehetek!!-közben morgást hallottunk, ja hát igen ki más lehetne mint Aro nem tetszett neki Jane megszólítása. Ő persze egyből kapcsolt...

-Elnézést Mester! Többet nem fordul elő.-hajolt meg.

-Bizony tudod, hogy már ez is törvény.-nézett rá szigorúan.

-Na jó ebből elég!-csattant nagyot a hangom, elegem van már ebből az egészből. Hirtelen minden szem rám szegeződött. 

-Ez az én házam és én megengedem, hogy ne Úrnőm legyen a megszólítás! Van nevem és én szeretem azt használni. Tudom, hogy nektek ez megszokott de én nem szeretem!!-néztem szigorúan Arora. Utáltam ezt a részét az uralkodásnak.

-Hát legyen ahogy akarod, de ha hazajöttél akkor marad a szokásos megszólítás!-nézett rám azzal a "te is tudod, hogy ez a helyes!" nézésével.

-Jó hát legyen.- mentem bele nagy nehezen.

Hirtelen csönd.... és akkor vettem észre, hogy Dav és Edward még mindig gyilkos nézéssel merednek egymásra. 

-Valami baj van David?-nézett kérdőn rá Aro. Ezek szerint nem csak én vettem észre a köztük lévő feszültséget. Aro már nyúl David kezéért de megállítottam.

-Meg ne próbáld!-sziszegtem rá pedig nem szokásom. A többiek megdöbbenve néztek rám, persze leginkább a Cullenek.

-Megmondtam! Az életem ezen része magánügy! Nem tartozik senkire csak rá és rám!!!-kiabáltam. Tudta nagyon jól, hogy nem engedem meg a gondolat olvasást Dav fejében.

Dav mosolyogva nézett rám. Min mosolyog!? Az istenért ezt nem értem. Kérdőn néztem rá.

-Drágám elfelejtetted a pajzsot!-mosolygott továbbra is. Ja tényleg, de akkor mit akarhatott Aro.

-Kislányom csak üdvözölni akartam...-a francba ezt nem hiszem el! Végre barátkozni próbál vele én meg mindent elrontottam! 

-Sajnálom. Csak egy kicsit ideges vagyok.-szégyelltem magam, de nagyon.

-Semmi baj. Hiányoztál.-ölelt magához.

-Te is nekem, mindenki.-mosolyodtam el.

Tényleg hiányoztak már akkor amikor eljöttem. Ez alatt a másfél évszázad alatt nagyon megszerettem őket már ők együtt az én családom.

-Na jó gyertek foglaljunk helyet, de ne itt menjünk fel az én emeletemre. Ott a legnagyobb a társalgó.- megindultunk a legfelső szintre azért hozattam ki a fiúkkal a tárgyalóból székeket mivel 11-en voltunk.

-Na és minek köszönhetem az ilyen korai látogatásotokat?-tettem fel a kérdésemet amikor mindenki helyet foglalt.

-Hát az igazság az, hogy Jane szeretne itt maradni veletek egy kis időt, mivel annyira kifordult magából, hogy otthon már szinte semmi hasznát nem veszem.-mondta Aro azért egy kicsit sem elégedetten.

-Felőlem maradhat, de kíváncsi vagyok ez miért is van?!-néztem kérdőn barátnőmre. Kicsit megszeppent de azért válaszolt.

-Jaj Bells annyira egyedül érzem ott magam nincs akivel beszélhetnék és...

-Mi történt Aro??

-Hát az úgy volt....-láttam rajta a habozást de végül folytatta-,hogy egy régi barátom és a családja eljöttek látogatóba tudod a Silvenstone család...-amikor bólintottam folytatta- szóval van egy új családtagjuk.-mindenki mosolygott mármint a Volturi családból csak Aro és Jane nem. 

-Mi történt?!-és akkor mint akit fejbe vágtak- csak nem!?-néztem rájuk már én is mosolyogva, Aro bólintott de még mindig nem mosolyogtak.

-És ebbe mi olyan rossz?!-barátnőm lehajtotta a fejét és válaszolt...

-Ő együtt van...-és akkor rájöttem Emily ő volt a család egyedüli tagja aki még egyedül volt...-Emilyvel-folytattam helyette, mire Ő bólintott. Sajnáltam szegényt. Felálltam, odamentem hozzá és átöleltem. Közben pedig jeleztem a többieknek, hogy diszkréten távozzanak. Pillanatokon belül már csak mi voltunk ott. Jane egyszer csak remegni kezdett...szegény soha nem látta senki sem sírni. Tényleg nagy lehet a baj.

-Figyelj Jane, minden rendbe fog jönni majd meglátod!-simogattam közben a hátát. Ő csak sírt és sírt. Egy jó óra múlva kezdett megnyugodni.

-Sajnálom...-nézett fel rám.

-Ne sajnáld! Ezt nem kell, szerelmes lettél és minden meg fog oldódni majd meglátod. Na de gyere átöltöztetlek aztán lemegyünk és megbeszéljük a többiekkel, hogy kinek van kedve bulizni jönni. Oké?

-Jó rendben. Hiszek neked.-mosolygott rám.-De valami szexi ruha kell!-már vigyorgott is.

-Oké!!Na gyere akkor először inkább szóljunk nekik is.-indultam le és húztam magam után Őt is.

-Na szóval bulizni megyünk ki akar csatlakozni??

-Mi megyünk! Mi megyünk!!-ugrálni kezdett, na ki is? Na szerintetek ki lehetne más mint...hatásszünet :))...hát persze, hogy Alice.

-Mi is!-ujjongott Eliza is. Ezek véletlenül nem testvérek?? Biztos van köztük valami rokoni kapcsolat! Na neeem csak vicceltem.

-Oké! Gondolom ti nem jöttök.-néztem Arora.

-Nem én inkább ne! Ha nem baj inkább beszélgetnék Carlisle-ékkal.

-Hát persze. Gyere átmegyünk hozzánk.-mosolygott kedvesen Esme.

-Úgyis régen találkoztunk.-tette hozzá Carlisle.

-Akkor mi induljunk is.-mondta Esme.

-Hát minket ki ne akarjatok hagyni ebből a buliból!-jajj nekünk! Ez a kaján vigyor Dem és Félix arcán nem sok jót ígér.

-Jó, hogy megyünk nélkülünk el sem lehetne képzelni egy ilyen eseményt!-vigyorgott Alec. Jaj ne már! Már ez is!

-Alec nem vagy te egy kicsit TÚL sokat ezekkel?!!?-mutattam a két jó madárra.

-Velünk!? Dehogy is!- vigyorog Dem.

-Csak a nap 24 órájában!-mondta nekem Jane.

-Na jó ebből elég mindenki menjen készülődni!-csaptam össze a két kezemet. Janet és Elizát elkezdtem magam után húzni.

-Egy óra múlva itt találkozó!-fordultam vissza Alicehez.

-Ja Dav és Mark ad nektek ruhát.- mondtam Deméknek.

Fent az emeleten elkezdtem válogatni a ruhák között. Nemsokára már meg is voltak a ruháink.

Jane:

 Eliza:

 

Bella:

A fiúké pedig:

Alec:

Demetri:

Félix:

Mark:

David:

-Na jó akkor induljunk! A többiek már biztos nagyon várnak bennünket.-és nem is tévedtem mindenki lent volt és ők is hasonlóképpen öltöztek fel.

Alice:

Rosalie:

Jasper:

Emmett:

Edward:

-Na akkor INDULÁS!!- a végét már visította Alice.

-Oké. Melyik kocsikkal menjünk?

-Hát mi Jannel és Aleccel, David Bmw-jével megyünk.

-Mi pedig Demmel és Félixel az én kicsikémmel.-tette hozzá Eliza.

-Mi Emmettel az enyémmel jöttünk.-Rosalie.

-Jasper, Edward és én... -vigyorog Alice, ez csak azt jelenti,hogy a porsheval jöttek.-az én csoda autómmal jöttünk.-tudtam szinte gondoltam.

A beosztás megvolt, így indultunk. Amikor a disco elé értünk egy ismerős illat csapta meg az orromat, és szerintem a többiekét is....

Erre nem számítottatok mi!!?? Senki nem találta el a folytatást :-))! Szerintetek ki vagy kik lesznek ott?? Na ennyi lenne ez a fejezet, remélem tetszett és írtok nekem véleményt annyi is elég, hogy tetszett vagy sem. Puszilok mindenkit! Rosalie