díj!!

köszönöm ezt a díjat  Cukorkaa-nak! És küldöm:
Zoe Henderson
DorCsa
DorCsa igen jól látjátok neki két blogja is nagyon tetszik! Szóval két külön töri!!
Carly
Tünde
szóval most ez lenne azaz öt blog amit érdemes szerintem most meglátogatni a többit is szeretem de próbáltam most olyan blogokat választani amiknek még nem küldtem tovább díjat! :-))
Öt dolog rólam:
-imádom a blogokat és ha van időm olvasom is őket!!
-szókimondó vagyok! inkább szembe mint más háta mögött beszélek! :-))
-szeretem a munkámat (ami most shop eladó)
-nem szeretem a keserű kávét  (az élet is édesen jó!:-)))
-imádom a finom salátákat!

Na most szerintem elég ennyi! Puszi Rosalie

egy novella tőlem! :-))

Sziasztok! Ne haragudjatok ez nem friss, de egy novella amit egy pályázatra küldtem be! Olvassátok el ha van időtök! Puszilok mindenkit! Rosalie

 

 

 

 

 

 

 

SUPERBIA
(kevélység)

„A kis emberek jellemzője, hogy elbizakodottá lesznek, midőn észreveszik, hogy szükség van rájuk!  / Friedl Beutelrock/

Ez a történet nem másról szól mint egy nőről aki mindent megtett azért, hogy a világon mindenki a lába előtt heverjen. Mások lelkén és életén gázol át és nem érdekli, hogy ezáltal hány életet tesz tönkre. Igaz, hogy a szépsége páratlan evvel együtt arrogáns, önelégült, hiú és túlontúl büszke. Az igazság az, hogy van mire lassan 300 éves lesz és úgy néz ki mint egy 21 éves nő. Gyönyörű ében fekete haja a derekát söpri, ragyogó ég kék szeme csak úgy csillog, magas és vékony testalkatán senki nem tud „átlépni”. Udvarlók sora keresi a kegyeit és persze a hatalmát. Majd elfelejtettem Ő az első és legnagyobb hatalommal bíró boszorkány.

''Ilona vagyok gyönyörű és magányos, de az utóbbi nem számít addig amíg megvan a szépségem nem érdekel. Alkut kötöttem az ördöggel pontosan 279 éve, amit még most sem bánok pedig sokak szerint kellene, mert a szerelmet áldoztam fel. A neve Greg volt szeretett ahogy én is Őt, de megijedtem ahogy láttam az embereket megöregedni és megcsúnyulni. Én életem végéig szép akartam lenni, hogy Ő velem maradjon és mindig ilyen szépnek lásson. Így lett de miután megtudta, hogy mit tettem elhagyott, elment biztosra veszem, hogy azért mert nem bírta elviselni az én örök szépségemet. Hah! Amikor elment az ördög megjelent és azt mondta „Ha most azt mondod, hogy többé nem leszel szerelmes akkor örökké gyönyörű és már hallhatatlan is maradsz, ha viszont megszeged és kimondod az érzéseidet akkor elveszem az erődet a szépségedet és a szerelmed lelkét ami nélkül nem tudna élni. Válassz most!”

Szerintem egyértelmű, hogy mit válaszoltam én sokkal többet érek holmi szerelemnél aminek értelme nincs.''

„Még hogy nincs értelme!? Majd meglátjuk meddig tudsz ellenállni! Nekem kellesz te és egy halandó lelke, hogy újjászülessek!”- gondolta magában az ördög. Mindent megfog tenni, hogy sikerüljön a terve, de egy hátulütője van az egésznek 333 év múlva lejár az egyesség. Hogy miért ennyi!? Azért mert az alkuhoz két fél kellett ami az ördög számát felezi. Ki tudja, hogy sikerül-e neki véghez vinnie amit akar. Már annyi férfit küldött rá és még mindig semmi. Nem jön rá, hogy a lány miért ilyen rideg és távolságtartó mindenkivel.

Aztán egy nap jött egy férfi aki rendes, okos és nem mellesleg gyönyörű volt. Ilonának is megakadt rajta a szeme, de amikor belegondolt mit veszíthet inkább vele is úgy viselkedett mint a többi emberrel. Pedig  ezt a férfit nem az ördög küldte hanem isten aki próba, és ezáltal választás elé állította a lányt, hogy amikor odakerül a sor hova kerüljön a lány. Ő meg akarta neki bocsájtani a bűneit mert igaz, hogy hiú és öntelt volt a lány de nagyon sok emberen segített. Persze akaratán kívül. A lány nem akar lemondani semmiért cserében a szépségéről, de úgy gondolta úgy sem lesz szerelmes így amikor Noel (igen így hívták őt aki talán megváltoztatja Ilonát) elhívta vacsorázni most először igen mondott.

„Péntek van ma megyek vacsorázni Noellel már nagyon várom, teljesen be vagyok zsongva. Lehet talán mégis le kéne mondanom ezt a találkozót?! Nem, már nem. Meg kell próbálnom de vigyáznom kell nehogy beengedjem a felépített falamon, nem akarom elveszíteni az alku rám eső részét. Vigyáznom kell a legféltettebb kincsemre a szépségemre.” Lassan elkezdett készülődni, egy királykék kisestélyit vett fel és egy hozzávaló szandált, a haját begöndörítette és két oldalt feltűzte majd egy kis sminket tett fel persze felesleges. Amikor készen lett odaállt az egész alakos tüköre elé és legalább még egy órán keresztül nézegette magát. Ekkor csengettek... Ilona szépen ráérősen lépkedett az ajtó felé amikor kinyitotta nem lepődött meg , hát persze hogy Noel volt az. Udvariasan bánt a lánnyal. Egész úton kérdezgették egymást,ki mit szeret, mit nem szeret, mi a kedvenc színük mi a kedvenc ételük, szó esett a családról és a származásról. Így derült ki, hogy Noel is boszorkány, bocsánat rosszul fogalmazok, varázsló. Szerencsére nincs közös a családfán szóval nyugodtan indulhat a randi...

Ilona nagyon jól érezte magát és nem értette miért tud ilyen őszinte és kedves lenni. Teljesen szabadnak érezte magát, sok idő után most először mutatta meg ki is Ő valójában. Egy kedves ,aranyos lány aki persze végtelenül büszke a szépségére( szóval hiú). De a férfinek ez is tetszett a lányban elismerte azt, hogy a lánynak van mire és eldöntötte Ő bizony meghódítja ezt a szépséget. A vacsora jól telt és jól végződött, mivel Noel egy újabb találkozót kért amit meg is kapott. Végtelenül boldog volt, nem ismerte még fel de beleszeretett a lányba már az első találkozásuk pillanatában.

Másnap amikor ebédelni vitte, egy csodaszép kála csokrot vitt neki mert tudta, hogy ez a kedvence. Ilona nem tudott mit szólni annyira régen kedveskedtek neki, hogy majdnem elsírta magát. De ehelyett erőt vett magán és megölelte. Hosszú perceken keresztül álltak így, mivel a lány teljesen elvesztette az időérzékét a fiú meg nem akart véget vetni az ölelésnek mert nagyon örült neki. Lassan elhúzódott a lány és elindultak a park felé mert piknikezni fognak. Noel már előre készült, a rét közepén le volt terítve egy pléd amin két hatalmas kosár foglalt helyet. Az egyikben az étel és az ital meg persze egy behűtött pezsgő foglalt helyet a másikban pedig a tányérok, poharak és az evőeszközök. Ez a nap is jól végződött.

Ezentúl minden nap találkoztak és egyre jobban úgy érezték, hogy rossz a másik nélkül. Szinte mindent együtt csináltak. Ilona mire felébredt Noel beengedte magát és csinált neki reggelit aztán elmentek sétálni, megebédeltek, délután mindig mást (lementek a partra úszni, olvastak vagy tévéztek Ilona nappalijában és ha kellett bevásároltak). Nagyon rossz volt amikor eljött az esti búcsúzás mivel Ilona nem engedte ennél közelebb a fiút félt mert ígyis többet érzett iránta mint amennyit szabadna. Igaz nem vallaná be, hogy már fülig szerelmes mint ahogy Noel is. Ez így telt hónapokig aztán egyszer Ilona engedett az érzéseinek és Noel nála töltötte az éjszakát. Innentől kezdve már esténként a lánynál volt minden nap. Boldogok voltak annyira mint még soha életükben. Viszont Ilona tudta akármennyire is szereti a fiút nem mondhatja neki sőt még azt sem, hogy miért. A fiú nem tudta hiába mondja a lánynak, hogy mit érez Ő soha nem fogja neki mondani legalábbis addig nem amíg le nem jár az egyesség.  Pedig a lány mindennél jobban szerette volna neki kimondani azt amit érez: jobban szereti a saját életénél is, de az Ő lelkét nem áldozná fel.

Egy nap Noel rákérdezett arra, hogy a lány szereti-e. Ilona lefagyva nézte a fiút és nem tudta mit válaszoljon amivel nem bántja meg. Így nem válaszolt semmit, ez a fiúnak jobban fájt mintha azt mondta volna, hogy nem. Így felvette a kabátját és otthagyta a lányt talán örökre.

A napok, hetek csak úgy pörögtek amikor egy nap a lány arra ébredt, hogy az ágya amiben fekszik csupa vér. A lány megijedt, nagyon és egyből elment az orvoshoz. Ott volt már órák óta amikor minden vizsgálattal végeztek. Már csak az eredményekre kellett várnia. Már egy ideje várta Ilona, hogy jöjjön az orvos és megmondja mi történt mitől van ez az egész.

Amikor az orvos jött és elmondta Ilonának, hogy terhes volt és sajnálatos módon elvetélt, szegény lány nagyon kiborult nem értette miért lett hirtelen minden olyan rossz. Aztán ahogy gondolkozott ezen rájött „Én szerződést kötöttem az ördöggel nem is érdemlek mást!”. Már nem sok van hátra az egyességből de tudom mit kell tennem, mindenkit távol kell magamtól tartanom újra az leszek aki eddig! Semmi nem ér többet mint az én szépségem ez is csak azt bizonyítja, hogy szerettem és mégis mi volt a jutalmam elveszítettem a meg nem született gyermekemet. Többet nem leszek ilyen naiv, nem bízom már többet senkiben. Ami örök az a szépségem ezért képes voltam feladni mindent amit eddig fontosnak tartottam, de nem tévedtem! „Örülök, hogy akkor egyességet kötöttünk!”- kiabálta mert tudta, hogy az ördög figyeli. És milyen jól hitte végig figyelte és örült de csak az elején, mert így a végén rájött rosszal kötött egyességet. „Nem hittem volna, hogy a végén kiderül magával a hiúsággal kötöttem alkut! Ezt sajnos már most tudom elvesztettem az egyetlen lehetőségemet az újjászületésre.” Így mivel már most feladta, felment beszélni Ilonával. Amikor megjelent a lány előtt az kissé meglepődött, de rákérdezett arra miért van ott. „Csak azért mert látom a szerződést én vesztettem el, és mivel így van a maradék időt elengedem. Viszont van egy ajánlatom számodra!” A lánynak felcsillant a szeme kíváncsi volt mit akar neki ajánlani az ördög. Amire az volt a válasz: „Lehetnél még ennél is szebb persze ha szeretnéd!” „Mit kérnél cserébe?” „Dolgozz nekem! Ami abból állna, hogy embereket kell letéríteni a helyes útról! Kövessenek el legalább egy bűnt amit nem bánnak meg így a lelküket én kapnám meg!”-nevetett az ördög. „És én a  lelkemet megtarthatom?” „Persze, de hisz minek az neked?!” „Az az enyém és ha nem tarthatom meg akkor..” „De tartsd csak meg de akkor jó sok lelket gyűjts nekem”-húzta gonosz vigyorra a száját. „Meglesz! Hisz én vagyok Ilona az egyik bűn a kevélység királynője! Vagy nem így van?” „De így van te vagy az!”

Hát igen tényleg én vagyok az már évszázadok óta szolgálom az ördögöt és mindenkit akit csak ismerek beleviszek a romlás mocsarába, és nem bánom mert én vagyok a legszebb az egész világon! Van akinek az életem nem happy enddel végződik de nekem azzal mivel én vagyok maga Superbia.

  

VÉGE

Jó, összeszedett mű volt, igazán impozáns! Tetszett. Némi esztétikai hiba adódott benne, de nem volt vészes. Pl. Néhol hiányzott a vessző, amire igazán szükséges figyelni. Valójában nem is sok mindent tudok róla mondani. Talán még annyit, hogy az elején, az idézet szerintem felesleges, hisz a történeted, anélkül is, saját alapjain is megáll. Gratulálok nagyon! Szép munka!

díj!!

Sziasztok! Hát megkaptam a 4. díjam, amit köszönök Trixinek!!! Én is küldeném az én kedves kommentelőimnek! :-)) Puszi Rosalie

 

Allice 

Virág 

Barbara 

Cukorkaa 

Brigi bogyó 

EsztiIi 

Köszönöm nektek, hogy szántatok és remélem a továbbiakban is számíthatok a véleményetekre! Puszi és még egyszer köszönöm Trixinek a díjat és a kommenteseknek a vélemény nyílvánítást! Puszi mindenkinek! Rosalie

Új blog!! A friss feji pedig lejjebb!!!!!! :-)

Sziasztok!

Nyitottam egy új blogot ami igaz nem twilight de remélem tetszeni fog: 

http://orokboldogtalansagraitelve.blogspot.com/

Tessék benézni ha van időd! Puszi Rosalie

6. Fejezet

Sziasztok! Itt a következő! Remélem örültök neki!! Na aminek mostanában örültem: kaptam három díjat! 7 rendszeres olvasóm lett :-)) és több mint 1000 megtekintés!! :-)) Köszönöm mindenkinek!!Jó olvasást!! Puszi Rosalie

"És akkor olyan történt amire nem is számítottam....."

/Bella/

Csak álltam ott és nem bírtam felfogni, hogy ez a valóság. Fogadott apám állt az ajtóban Jane, Alec, Dem és Félix társaságában. Hirtelen valaki a nyakamban lógott, na ki lehetne más mint Jane.

-Szia Jane én is örülök neked.

-Jaj Bella annyira örülök, hogy itt lehetek!!-közben morgást hallottunk, ja hát igen ki más lehetne mint Aro nem tetszett neki Jane megszólítása. Ő persze egyből kapcsolt...

-Elnézést Mester! Többet nem fordul elő.-hajolt meg.

-Bizony tudod, hogy már ez is törvény.-nézett rá szigorúan.

-Na jó ebből elég!-csattant nagyot a hangom, elegem van már ebből az egészből. Hirtelen minden szem rám szegeződött. 

-Ez az én házam és én megengedem, hogy ne Úrnőm legyen a megszólítás! Van nevem és én szeretem azt használni. Tudom, hogy nektek ez megszokott de én nem szeretem!!-néztem szigorúan Arora. Utáltam ezt a részét az uralkodásnak.

-Hát legyen ahogy akarod, de ha hazajöttél akkor marad a szokásos megszólítás!-nézett rám azzal a "te is tudod, hogy ez a helyes!" nézésével.

-Jó hát legyen.- mentem bele nagy nehezen.

Hirtelen csönd.... és akkor vettem észre, hogy Dav és Edward még mindig gyilkos nézéssel merednek egymásra. 

-Valami baj van David?-nézett kérdőn rá Aro. Ezek szerint nem csak én vettem észre a köztük lévő feszültséget. Aro már nyúl David kezéért de megállítottam.

-Meg ne próbáld!-sziszegtem rá pedig nem szokásom. A többiek megdöbbenve néztek rám, persze leginkább a Cullenek.

-Megmondtam! Az életem ezen része magánügy! Nem tartozik senkire csak rá és rám!!!-kiabáltam. Tudta nagyon jól, hogy nem engedem meg a gondolat olvasást Dav fejében.

Dav mosolyogva nézett rám. Min mosolyog!? Az istenért ezt nem értem. Kérdőn néztem rá.

-Drágám elfelejtetted a pajzsot!-mosolygott továbbra is. Ja tényleg, de akkor mit akarhatott Aro.

-Kislányom csak üdvözölni akartam...-a francba ezt nem hiszem el! Végre barátkozni próbál vele én meg mindent elrontottam! 

-Sajnálom. Csak egy kicsit ideges vagyok.-szégyelltem magam, de nagyon.

-Semmi baj. Hiányoztál.-ölelt magához.

-Te is nekem, mindenki.-mosolyodtam el.

Tényleg hiányoztak már akkor amikor eljöttem. Ez alatt a másfél évszázad alatt nagyon megszerettem őket már ők együtt az én családom.

-Na jó gyertek foglaljunk helyet, de ne itt menjünk fel az én emeletemre. Ott a legnagyobb a társalgó.- megindultunk a legfelső szintre azért hozattam ki a fiúkkal a tárgyalóból székeket mivel 11-en voltunk.

-Na és minek köszönhetem az ilyen korai látogatásotokat?-tettem fel a kérdésemet amikor mindenki helyet foglalt.

-Hát az igazság az, hogy Jane szeretne itt maradni veletek egy kis időt, mivel annyira kifordult magából, hogy otthon már szinte semmi hasznát nem veszem.-mondta Aro azért egy kicsit sem elégedetten.

-Felőlem maradhat, de kíváncsi vagyok ez miért is van?!-néztem kérdőn barátnőmre. Kicsit megszeppent de azért válaszolt.

-Jaj Bells annyira egyedül érzem ott magam nincs akivel beszélhetnék és...

-Mi történt Aro??

-Hát az úgy volt....-láttam rajta a habozást de végül folytatta-,hogy egy régi barátom és a családja eljöttek látogatóba tudod a Silvenstone család...-amikor bólintottam folytatta- szóval van egy új családtagjuk.-mindenki mosolygott mármint a Volturi családból csak Aro és Jane nem. 

-Mi történt?!-és akkor mint akit fejbe vágtak- csak nem!?-néztem rájuk már én is mosolyogva, Aro bólintott de még mindig nem mosolyogtak.

-És ebbe mi olyan rossz?!-barátnőm lehajtotta a fejét és válaszolt...

-Ő együtt van...-és akkor rájöttem Emily ő volt a család egyedüli tagja aki még egyedül volt...-Emilyvel-folytattam helyette, mire Ő bólintott. Sajnáltam szegényt. Felálltam, odamentem hozzá és átöleltem. Közben pedig jeleztem a többieknek, hogy diszkréten távozzanak. Pillanatokon belül már csak mi voltunk ott. Jane egyszer csak remegni kezdett...szegény soha nem látta senki sem sírni. Tényleg nagy lehet a baj.

-Figyelj Jane, minden rendbe fog jönni majd meglátod!-simogattam közben a hátát. Ő csak sírt és sírt. Egy jó óra múlva kezdett megnyugodni.

-Sajnálom...-nézett fel rám.

-Ne sajnáld! Ezt nem kell, szerelmes lettél és minden meg fog oldódni majd meglátod. Na de gyere átöltöztetlek aztán lemegyünk és megbeszéljük a többiekkel, hogy kinek van kedve bulizni jönni. Oké?

-Jó rendben. Hiszek neked.-mosolygott rám.-De valami szexi ruha kell!-már vigyorgott is.

-Oké!!Na gyere akkor először inkább szóljunk nekik is.-indultam le és húztam magam után Őt is.

-Na szóval bulizni megyünk ki akar csatlakozni??

-Mi megyünk! Mi megyünk!!-ugrálni kezdett, na ki is? Na szerintetek ki lehetne más mint...hatásszünet :))...hát persze, hogy Alice.

-Mi is!-ujjongott Eliza is. Ezek véletlenül nem testvérek?? Biztos van köztük valami rokoni kapcsolat! Na neeem csak vicceltem.

-Oké! Gondolom ti nem jöttök.-néztem Arora.

-Nem én inkább ne! Ha nem baj inkább beszélgetnék Carlisle-ékkal.

-Hát persze. Gyere átmegyünk hozzánk.-mosolygott kedvesen Esme.

-Úgyis régen találkoztunk.-tette hozzá Carlisle.

-Akkor mi induljunk is.-mondta Esme.

-Hát minket ki ne akarjatok hagyni ebből a buliból!-jajj nekünk! Ez a kaján vigyor Dem és Félix arcán nem sok jót ígér.

-Jó, hogy megyünk nélkülünk el sem lehetne képzelni egy ilyen eseményt!-vigyorgott Alec. Jaj ne már! Már ez is!

-Alec nem vagy te egy kicsit TÚL sokat ezekkel?!!?-mutattam a két jó madárra.

-Velünk!? Dehogy is!- vigyorog Dem.

-Csak a nap 24 órájában!-mondta nekem Jane.

-Na jó ebből elég mindenki menjen készülődni!-csaptam össze a két kezemet. Janet és Elizát elkezdtem magam után húzni.

-Egy óra múlva itt találkozó!-fordultam vissza Alicehez.

-Ja Dav és Mark ad nektek ruhát.- mondtam Deméknek.

Fent az emeleten elkezdtem válogatni a ruhák között. Nemsokára már meg is voltak a ruháink.

Jane:

 Eliza:

 

Bella:

A fiúké pedig:

Alec:

Demetri:

Félix:

Mark:

David:

-Na jó akkor induljunk! A többiek már biztos nagyon várnak bennünket.-és nem is tévedtem mindenki lent volt és ők is hasonlóképpen öltöztek fel.

Alice:

Rosalie:

Jasper:

Emmett:

Edward:

-Na akkor INDULÁS!!- a végét már visította Alice.

-Oké. Melyik kocsikkal menjünk?

-Hát mi Jannel és Aleccel, David Bmw-jével megyünk.

-Mi pedig Demmel és Félixel az én kicsikémmel.-tette hozzá Eliza.

-Mi Emmettel az enyémmel jöttünk.-Rosalie.

-Jasper, Edward és én... -vigyorog Alice, ez csak azt jelenti,hogy a porsheval jöttek.-az én csoda autómmal jöttünk.-tudtam szinte gondoltam.

A beosztás megvolt, így indultunk. Amikor a disco elé értünk egy ismerős illat csapta meg az orromat, és szerintem a többiekét is....

Erre nem számítottatok mi!!?? Senki nem találta el a folytatást :-))! Szerintetek ki vagy kik lesznek ott?? Na ennyi lenne ez a fejezet, remélem tetszett és írtok nekem véleményt annyi is elég, hogy tetszett vagy sem. Puszilok mindenkit! Rosalie

Második és harmadik díjam! 5.fejezet az előző bejegyzésben! :-))

Sziasztok!!

Hát először is nagyon köszönöm a díjakat Cukorkaanak! Puszi érte nagyon hálás vagyok a díjakért és a komikért, rendszeres olvasókért! Imádlak Benneteket!! Ha nem baj mind két díjat külön öt írónak küldöm el nem pedig egybe! Puszi Rosalie

Az első díj:

 

Hát öt dolog rólam:

-Imádom a kislányomat egy tünemény!

-Szeretek olvasni mind könyvet mind blogokat egyaránt 

-Írni 

-Internetezni

-Zenét hallgatni

Az Öt tehetség akiknek küldöm:

-Drusilla- http://lapushvampirja.blogspot.com/ 

-Szozsa914 és Carly- http://twinlight-ikerfeny.blogspot.com/

-EsztiIi- http://boldogsagoroke.blogspot.com/

-Zakuro- http://tekozlofarkaslany.blogspot.com/

-Ylinore- http://napfiaholdlanya.blogspot.com/

A másik díjam:

Még öt dolog rólam:

-szeretem az édességet :-))

-Szeretek főzni

-Sütni persze nem mindig sikerül! :-)))

-Enegiaital minden mennyiségben

-Nem szeretem a kétszínű embereket!!

Az öt író akiknek ezt küldöm!:

-Barbara- http://barbie-irasai.blogspot.com/ -utólagosan is BOLDOG SZÜLINAPOT!!!

-Cukorkaa- http://apro-rebbenes.blogspot.com/

-Niky- http://nikysfiction.blogspot.com/

-Dorri- http://felverszerelem.blogspot.com/

-Stefanie J. Renhoh- http://gyulolettolaszerelemig.blogspot.com/

Mind a tíz blog nagyon jó írásokat tartalmaz, imádom őket! Ha még nem olvastad nézz be nem fogod megbánni!:-)) Puszi Rosalie

5. Fejezet

Sziasztok itt a fejezet amit ígértem! Amint Ti is tudjátok megkaptam első díjamat amit köszönök még egyszer Barbienak! Köszöntöm az új rendszeres olvasókat és persze a többieket is! Nem lett olyan hosszú de remélem tetszeni fog! Na jó olvasást! Puszi Rosalie

"Már fent voltam egy ideje amikor meghallottam Alice és David beszélgetését....."

/ David /

-David kérdezhetek valamit?-lépett oda hozzám Alice.

-Persze, nyugodtan.

-Ne értsd félre, de miért mentetted meg Bellát  Viktóriától? Örülök neki, hogy megtetted! De miért?!-mikor befejezte nagy levegőt vettem és belekezdtem a mesélésbe.

-Amikor először megláttam Bellát tudtam, hogy Ő az akivel leakarom élni az örökké valóságot! Ahogy nézett azokkal a gyönyörű sötétbarna szemeivel, igaz akkor csak a fájdalmat és a sötét mélységet lehetett látni benne. Nem hagyhattam, hogy megölje éreztem, hogy érte képes lennék meghalni és már nem lehettem nélküle  boldog. Ezért léptem és Viktóriát elhajítottam olyan messzire amilyen messzire csak tudtam. Megfogtam Bellát és rohantam vele hozzánk, Elizáék meglepődve néztek rám amikor beállítottam vele, de segítettek, végig támogattak. És amikor Bell felébredt és mesélt az életéről, mi megkértük maradjon velünk. Megígértük neki, hogy mindig mellette leszünk így velünk maradt aztán visszamentünk Volterrába. Ott aztán hosszú évtizedek után végre igent mondott és ezzel a világ legboldogabb vámpírjává tett. De ott volt közben az, hogy Arot elfogadta nevelő apjának.  Azzal nem értettünk egyet de ha Őt ez boldoggá teszi hát legyen. Elfogadtuk a döntését és mindenben támogattuk. Az esküvőn pedig beavatták a vezetők közé ami szintén boldoggá tette. Voltak az elején nagyon nehéz időszakai amikor nem bírta az erejét kontrolálni, mert mindig a fejében voltatok. Nem tudott rajtatok túllépni, de leginkább Edwardon. Szomorú volt, hogy képesek voltatok elhagyni Őt. Mivel átváltozott így több nem mehetett a családja, az igazi családja közelébe, de mindig volt aki vigyázott rájuk. Amikor Charlie meghalt összeomlott megint, aztán rá két évre Renee és Phil autóbalesetben haltak meg. Amikor túllépett volna a rossz korszakon mindig történt valami ami visszahúzta. Csatákba is mindig velünk jött. A dühét az olyanokon töltötte ki akik megszegték a törvényt. Behozta törvénybe, hogy gyerekeket és terhes nőket nem lehet megölni. Imádja a gyerekeket és nagyon sokat segít az árvákon akármerre járunk. És én is mindig vele tartok, mert látom, hogy ez igazán boldoggá teszi és persze imádom amikor tiszta szívéből mosolyog. Remélem mindent elmondtam amire kíváncsi lehettél!-mosolyogtam rá.

-Hát persze, de lehetne még egy kérdésem?

-Persze.

-Ha Ő Edwardot választaná akkor... elengednéd?-de mielőtt válaszolhattam volna a világ leggyönyörűbb hangja közbeszólt.

-Én már nem választanám Őt! Én Davidot szeretem!-pillanatokon belül  ott termett a karomban és kaptam egy szenvedélyes csókot. Amikor elengedett végre megkérdezhettem:

-Jól vagy Drágám?

-Hát persze csak tudod milyen vagyok, egy kicsit lobbanékony.-mosolygott.

-De te mióta is hallgatod ezt a beszélgetést?!

-Na de szívem, ez nem beszélgetés volt mivel csak te beszéltél!

-Szóval az elejétől! Remélem nem haragszol!

-De miért is!? Mert szeretsz??

-Nem dehogy is! Azért mert meséltem a múltunkról, rólunk!

-Hát persze, hogy nem! Én is elmeséltem volna nekik mindent csak megelőztél!

-Akkor jó! Szeretlek!

-Én is szeretlek!-és megint váltottunk egy szenvedélyes csókot.

-Alice most haza kellene mennetek.-szólt kedvesem.

-Zavarunk?! Azt hittem tudunk egy kicsit beszélgetni.-görbítette lefelé a szája szélét Alice. - Annyira hiányoztál!

-Nem dehogy is csak áthívhatnád a többieket is és elhozhatnád a köpenyeinket!

-Oké ha csak erről van szó akkor felhívom Őket!-vigyorgott.

-Jól van.

Őszintén nagyon félek, hogy elhagy majd egyszer Edwardért. Nagyon bántana a dolog, de ha neki jobb lenne vele akkor elengedném. Ha jobban szereti akkor fejet hajtanák a döntése előtt. De azért remélem nem fog bekövetkezni, mert az életemnél is jobban szeretem. Igaz ez az Edward nem is érdemelné meg mert képes volt elhagyni és fájdalmat okozni neki.

-David! David! Szívem!-rázogatott kedvesem

-Igen?

-Már vagy tíz perce szólongatlak! Mi történt? Mi a baj?-kérdezte aggodalmas hangon.

-Nem nincs csak elgondolkoztam egy kicsit.

-Mégis min ha megtudhatnám!?

-Semmi szívem ne aggódj nincs semmi baj!

-Jó most hagylak, de később...-nézett rám azzal az "úgyis kiszedem belőled" mosollyal.

-Oké majd később elmondom.Szeretlek!

-Én is szeretlek! Most pedig gyere Alice megmutatom a házat!-húzta maga után kedvesem.

/Bella/

Ahogy hallgattam Davidet aki arról mesél hogy mentett meg és mennyire szeret, elképesztően jól esett. Most Edwardék is itt vannak, de nekem is döntenem kell úgy ahogy Ők is döntöttek annak idején. Azt választották, hogy itt hagynak és most nekem is ezt kell tennem nem hagyhatom cserben a mostani családomat és Davidet hisz szeretem! Igaz Ő is tudja, hogy Edwardot soha nem fogom elfelejteni hisz Ő volt az első igaz szerelmem. És talán még most is szeretem. De Davidet is szeretem! Ő mindig mellettem állt még akkor is amikor nem értett velem egyet, de azt mondta ha engem boldoggá tesz akkor Őt is. Igen most Én is mellette állok mellette maradok hisz Ő a férjem a szerelmem. Minek kellett ide jönnünk?! Maradtam volna inkább otthon! Nem hiszem el, hogy lehettem ilyen hülye!? Igaz most már mindegy, itt vagyunk és megtörtént a találkozás. De Viktória mit keresett itt, főleg náluk! Majdnem megölt erre Ők meg befogadták. Ezt nem hiszem el! Ezt ki kell derítenem! Megyek is Alice biztosan elmondja nekem!

Alice utolsó kérdése pedig ez volt:

-Ha Ő Edwardot választaná akkor... elengednéd?-de mielőtt válaszolhatott volna Én közbeszóltam.

-Én már nem választanám Őt! Én Davidot szeretem!-pillanatokon belül  ott termettem Szerelmem karjaiban és adtam neki egy szenvedélyes csókot. Amikor elhúzódtam egyből kérdezett.

-Jól vagy Drágám?

-Hát persze csak tudod milyen vagyok, egy kicsit lobbanékony.-mosolyogtam.

-De te mióta is hallgatod ezt a beszélgetést?!

-Na de szívem, ez nem beszélgetés volt mivel csak te beszéltél!

-Szóval az elejétől! Remélem nem haragszol!

-De miért is!? Mert szeretsz??

-Nem dehogy is! Azért mert meséltem a múltunkról, rólunk!

-Hát persze, hogy nem! Én is elmeséltem volna nekik mindent csak megelőztél!

-Akkor jó! Szeretlek!

-Én is szeretlek!-és megint váltottunk egy szenvedélyes csókot.

-Alice most haza kellene mennetek.-szóltam Alicehoz.

-Zavarunk?! Azt hittem tudunk egy kicsit beszélgetni.-görbítette lefelé a szája szélét Alice. - Annyira hiányoztál!

-Nem dehogy is csak áthívhatnád a többieket is és elhozhatnád a köpenyeinket!

-Oké ha csak erről van szó akkor felhívom Őket!-vigyorgott.

-Jól van.

Közben észrevettem, hogy David valamin nagyon elbambult:

-David! David! Szívem!-rázogattam

-Igen?

-Már vagy tíz perce szólongatlak! Mi történt? Mi a baj?-kérdeztem mert nem szokott ilyet csinálni.

-Nem nincs csak elgondolkoztam egy kicsit.

-Mégis min ha megtudhatnám!?

-Semmi szívem ne aggódj nincs semmi baj!

-Jó most hagylak, de később...-néztem rá azzal az "úgyis kiszedem belőled" mosollyal.

-Oké majd később elmondom.Szeretlek!

-Én is szeretlek! Most pedig gyere Alice megmutatom a házat!-húztam magam után Alicet. Már megmutattam neki az összes szintet már csak a mienk volt.

Vendégszobák:

 Vendég fürdők:

 

Vendég gardróbok:

David szoba:

David fürdő:

David gardrób:

Bella szoba:

Bella fürdője:

Bella gardróbja:

Bella dolgozója:

Az Ő emeletükön lévő nappali:

Tárgyaló:

-Na, hogy tetszik Alice?-fordultam oda hozzá amikor megmutattam az egész házat.

-Szép, nagyon tetszik!-vigyorgott.

-Ha jól hallom megjöttek Esme-ék. Menjünk le hozzájuk, biztos Ők is kíváncsiak. Ja és Alice...

-Igen?

-Később lenne egy pár kérdésem.

-Oké!

És elindultunk lefelé a lépcsőn... Közben hallottam ahogy David beengedi Őket. Már a lépcső tetején álltunk amikor megláttam egymással szemben Edwardot és Davidet ha nézéssel ölni lehetne már mind a ketten halottak lennének. Igaz mit beszélek hiszen azok csak nem abban az értelemben. És akkor olyan történt amire nem is számítottam.....

Bocsi! :-)) Remélem nem utáltok nagyon!! Puszi Rosalie

Az Első díjam! :-))

Sziasztok!

Először is nagyon szépen köszönöm Barbarának a díjat! Puszi! :-)) Másodszor nem tudom kinek milyen könnyen megy a az 5 írótárs kiválasztása akinek a díjat küldi, de nekem vagy 2 órámba tellett kiválasztani de nagy nehezen sikerült! :-)) Igaz, hogy őszinte legyek az összes blogot amit olvasok imádom! ;-) 

A díjat 5 írónak kell tovább küldeni és persze meg kell indokolni a választásodat!

Az én választottjaim:

1. Trixi- Befejezetlen múlt...mert nekem múltam van -http://kisertamult.blogspot.com/ -Egy nagyon jó írás amiben Ashley és Jasper múltját és jövőjét mutatja be.

2. Carly- Emlékeimet keresve - http://emlekeimet-keresve.blogspot.com - Renesmee egy másik életét írja meg valami fantasztikusan ami egy rablással "kezdődik"

3. Allice- Szerelem az utolsó vérig - http://volturiandcullenloveforever.blogspot.com -  A mi Bellánk mint Volturi hercegnő :-)) De így is megtartotta Bella jó vonásait, nagyon jó írás. Ez már a 2.része.

4. Brigi Bogyó- Más Élet... - http://bogyoirasai.blogspot.com - Itt Emmett és Bridget viharos élete játszódik hozzáteszem nagyon jó! Van itt Cullen, falka és Volturi is!

5. Stefanie J. Renhoh- Múlt és Szerelem - http://mult-szerelem.blogspot.com - Hát ez nem Twilight de egy nagyon jó kis történet. Emma életét írja le ami eddig mosolyra és szomorúságra is egyaránt késztetett.

Szóval Ők lennének öten. Nagyon sok jó sőt szuper írónk van itt a bloggeren de választani kellett. :-)) Ez egy elismerés amit még egyszer nagyon köszönök! Nagyon örülök annak, hogy van 6 rendszeres olvasóm és több mint 700 megjelenítésem! Imádlak benneteket nélkületek nem menne!:-)) Puszilok mindenkit!! Rosalie

Sziasztok egy új blog!!

Hát vannak jó írók itt a bloggeren! :-)) Na szóval jelentkeztem a 7 fő bűn pályázatra és szóval van nekik egy új bloguk amit persze már olvastam!!! Jó na szóval akinek van ideje és kedve nézzen be!! 

www.twinlight-ikerfeny.blogspot.com

 Hát a frissel kapcsolatban pedig ezen a héten még azt nem tudom mikor de lesz!

Puszilok mindenkit! Rosalie