3.Fejezet- A nagy találkozások

Sziasztok! Köszönöm,hogy olvastok és a komikat is! Remélem tetszeni fog a 3.fejezet és ide is megírjátok a véleményeteket! Előre is bocsi mindenkitől a végéért!! De ezt nem hagyhattam ki! De ki tudja mi lesz!?:-)) Ezt a fejezetet a komizóimnak ajánlom! Allice-nek és Virág-nak!!! Jó olvasást! Puszi

 /Bella/

"-Ne már..ez valami iszonyat!-de tényleg nagyon büdös volt!!

Megpróbáltam rendezni az arcvonásaimat mert hirtelen egy farkassal találtam magam szemben.

Nagyon ismerős volt........" 

Egy nagy vöröses-barna állt előttem, és mögötte 12 szintén nagy (de nem olyan nagy mint az első) és 2 kisebb méretű farkas..

-Sziasztok én Bella Swan...-de nem tudtam befejezni mert a hátsó farkasok közül többen is felmordultak. Így bekapcsoltam a gondolatolvasást..

"-Akkor most megölhetjük őket nem Cullenek!"

"-Így van!-ez egy női hang volt."

"-Nem!! Én ismerem! Elég legyen!-mordult rájuk Jacob." 

Most már biztos voltam benne, hogy Ő az.

"-De.."-de nem tudta befejezni a gondolatait mert Jacob képeket vetített rólam.

"-De hogy lett belőle vámpír?!"-kérdezte Seth. 

"-Nem tudom!-gondolta szomorúan Jacob." Na eddig bírtam persze nem tartott ez sokáig max 1 perc ha volt...

-Igen én vagyok Jacob! Mindent elmondok megígérem de most nem erről akarunk veletek beszélni!-ekkor Jak elment a bokrokhoz de egy pár másodperc múlva már előttem állt teljes életnagyságban vagy inkább úgy mondjam hogy teljes ember alakban?!

-Szia Jak!

-Szia Bells!-de rég hívtak így! Merengtem el magamban.

-Arról lenne szó, hogy ide költöznénk egy pár évre és szeretnék egyességet kötni.

-Hát erről nem egyedül döntök, de megbeszélem a vénekkel!

-Oké. Akkor mikor kapjuk meg a választ? Mert szeretnénk nyugodtan kezdeni az iskolát!-mosolyodtam el.

-Ennyien vagytok?-mutatott végig a többieken.

-Igen. De lesznek akik csak látogatóba jönnek, Ők 2-3 napig maradnának. Persze ők sem vadásznának itt persze kevesen lesznek akik nem állati vérrel táplálkoznak. 

-De a határt nem lépheti majd át egyikőtök sem!!

-Persze.

-Akkor ennyi is lenne de nem ígérhetek semmit mert nem csak ti vagytok itt!

-Vannak itt mások is?-lepődtem meg majd rájöttem az az előbbi farkas a Culleneket emlegette szóval...

-Itt vannak a Cullenek...-ez inkább kijelentettem mint kérdeztem.

-Igen de honnan?!

-Az előbb az a farkas ott-mutattam a sötétbarnára-gondolt rájuk így csak ők lehetnek akiket megtűrtök itt..

-Igen már ők is itt vannak de már 8-an vannak!-szóval talált már magának valakit, és boldog.

-Akkor mikor kapjuk meg a választ?

-Mondjuk legyen kedd este 9 óra.

-Oké! De addig mi elkezdenénk az iskolát.

-Legyen...-egyezett bele.

-Akkor sziasztok!

-Szia!-köszönt csak nekem.

otthon....

-Most mi legyen?-kérdezte meg Eliza a nappaliban amikor már mindegyikünk leült.

-Mivel kapcsolatban?

-Most akkor elmegyünk a Cullenekhez?

-Igen, aztán megyünk vásárolni!-mondtam-Jó lesz így?!

-Hát persze!-ugrott fel Eliza.-Akkor nyomás öltözni!

-Igen és mindenki köpenyt is vegyen!

Mindenki elment készülődni. Pár perc múlva már mindenki lent gyülekezett köpeny pedig a karjukon...

Eliza:

Mark:

Bella:

 David:

 A köpeny (elöl bal oldalon kis jelkép,hátul középen egy nagyobb)

 A volturi nyaklánc (persze Belláé egy kicsit másabb):

 Valahogy így képzeltem el Bella jelképét (ami persze nyakláncon gyűrűn és a köpenyen is ilyen) (a vércseppek arany színűek ami persze Aroéknál vörös színben pompázik)

-Na indulhatunk?-kérdeztem tőlük. Amire bólintottak. 

-Akkor hajrá! Mi megyünk az én ferrari-mal, ti pedig David bmw-jével.

-David a kulcsot!-vigyorgott Eliza, mivel Ő fog vezetni.

-Nem! Te nem vezetheted a kocsim!-és oda dobta a kulcsot Marknak.

-Na jó induljunk. Akkor most a fiúk vezetnek! De a plázába és haza mi!-na erre már vissza jött Eliza vigyora.

-Köpenyt fel! És indulás!

Bella ferrari:

 

David  bmw:

Elizáék mentek elöl. Nem tudom... honnan tudják hogy hol laknak?!

-David, Elizáék honnan tudják a Cullenek címét?

-Nem tudom de úgyis minden kiderül!

Pár perc múlva már a ház előtti úton lassítottunk...David kinyitotta az ajtót és kisegített a kocsból. Ekkor már a csuklya a fejemen volt, Davidon és Markon is. Eliza ment előttem David jobb Mark pedig bal oldalamon. Eliza épp hogy kopogott már nyitotta az ajtót Carlisle.

-Ááá Eliza hát eljöttek?! Jöjjenek beljebb!-amikor beértünk a nappaliba mindenki ott volt Edwardon és a párján kívül.

-Igen el de most nem a meghívásotok miatt jöttünk.

-Hát akkor mi ügyben?-itt mindenkin látszott a félelem.

-Nem követtünk el semmit.

-A királynőnk látogat el a környékbeli vámpírokhoz ellenőrzés céljából.

-És Ő mikor érkezik?-kérdezte mit sem sejtve hogy már itt állok előtte.

-Természetesen itt van!-szólaltam meg először.-De először is had mutassam be a mellettem állókat:

-Ő itt Eliza és Mark Thomas de úgy látom őket már ismeritek, Ő pedig itt David Thomas. Mind Volturi katonák de egyben a családom is. Ja és David a párom is egyben.-mosolyogtam az említettre amit ők láttak de a többiek nem mivel még mindig takarásban álltam.

-A család összes tagja jelen van?

-Nem nincs ketten vadászni vannak!

-Na jó! Nem baj... Majd megismernek legközelebb! 

-Én Carlisle Cullen vagyok és ők a családom.-mutatott körbe és elkezdte volna bemutatni őket de feltettem a kezem jelzés képen, hogy ne folytassa.

-Nem kell tudom, hogy ki kicsoda!-ezen egy kicsit meglepődtek, de nem szóltak semmit. Ja persze már csak rajtam volt csukja.

-Most pedig ha lehet bemutatkoznék:

-A nevem Isabella Marie Swan Volturi......

Levettem a csukját közben, erre mindenki megmerevedett.

-Na mi van nem szóltok semmit?! Nem sikerült megszabadulnotok tőlem!-vigyorodtam el magam.

-Ha lehet a köpenyeinket eltennéd Carlisle?

-Persze...-mondta de mintha szomorúság lenne a szemében és persze a hangjában. De nem tudtam rájönni hogy miért, talán hogy viszont látnak?!

-Gyertek foglaljatok helyet.-Esme még mindig olyan mint volt. De ahogy megindultunk Alice pattant fel.

-Ne Alice fent van Bella pajzsa nem hiszem hogy kellemes ézés lenne a falba csapódni!-figyelmeztette Eliza.

Hirtelen mindenki lefagyott még jobban mint eddig.

-Milyen pajzs?-kérdezte Jazz.

-Fizikai és mentális pajzs, természetesen. És gondolom sejtitek,hogy nem ez az egyetlen képességem.

Itt értetlenül néztek rám..

-Alice láttál minket? Vagy Jazz érzel minket?-néztem rájuk.

-A válasz természetesen nem!-mosolyogtam és közben leültem a kanapéra.

-Becsuknátok a szátokat?!-kérdeztem már egy kicsit idegesen.

-Amúgy sziasztok! Vagy ez alatt a 150 év alatt megnémultatok??

-Hát persze hogy nem! Szia hugi!-na én itt kissé megmerevedtem Emmett közvetlenségén.

-Nem tanítottak tiszteletre?! A királynővel beszélsz!!-morgott David.

-Ezért Aro szétcincál!!-morgott még mindig. Erre Emmettnek lefagyott a vigyora.

-David elég legyen!-utasítottam. Ritkán csinálok ilyet, de már elegem van senki sem lehet közvetlen velem mert félnek. Pedig nekem nagyobb hatalmam van mint bárkinek. Erre odateleportáltam Emmett elé... Látnotok kellett volna azt a fejet amit vágott, tiszta vicc!! Erre jól kinevettem. 

-Na mi van Emmett ilyen ijedős lettél?!-nevettem.

-Na nem ölelsz meg?-már csak mosolyogtam, nem tudtam rájuk haragudni. Persze Alice és Edward az más!

Neki sem kellett több felkapott és jól megpörgetett!

-Úgy hiányoztál hugi!!

-Nekem is Emmett, nekem is!

-Erre oda jöttek a többiek is és megölelgettek, csak egy valaki állt a kanapék mögött és szomorúan nézett. Bekapcsoltam az egyik képességemet...

"-Nekem idő kell Alice, nem megy egyről a kettőre. Itt hagytál köszönés nélkül!"

"-ezt meg hogy?"

"-Képesség!"

"-Sajnálom Bella, de Edward nem engedett senkit elbúcsúzni!"

"-Hirtelen hallgatsz Edwadra?! Én nem ilyennek ismertelek meg!"

"-Sajnálom!"

"-Én is!"

"-Megölelhetlek?-kérdezte félve."

"-Egye fene!"

Erre Alice a nyakamba ugrott de olyan erővel hogyha nem tartom meg magunkat a pajzsommal elborulunk.

-Na de Alice! Átpártoltál?!-kérdezte Emmett röhögve.

-Fogd be!!-szóltam rá. Már épp szólásra nyitotta a száját, de a falon kötött ki úgy 1,5 méterre a föld felett.

-Hát ez meg?!-kérdezte Em.

-Szerinted?! Valaki megleckéztet!-vigyorogtam.

-Neked hány képességed van?!-kérdezte Alice.

-Úgy egy pár....

-Na de úgy megközelítőleg?-kérdezett Jazz.

-száz.

-Száz?-döbbent meg Carlisle.

-Nem! Pár száz.

-200?-Alice.

-Nem közelebb van az ezerhez, de nem tudom pontosan. 713-nál abbahagytam a számolást.

-Ja de azt is tedd hozzá hogy úgy 60 éve volt.-tette hozzá Eliza.

Na itt megint a padlót verte az álluk.

-Na Esme ma sem kell majd felmosni!-nevettem.

-De ez hogy lehet?-szólalt meg először Carlisle.

-Hé letennél kezd egy kicsit kényelmetlen lenni!-hát persze Emmett már el is felejtettem...

-Bocs bátyó!-és leraktam a fotelba.

-Kösz így már mindjárt jobb!-sóhajtott fel.

-Na végre valaki majd megnevel!-röhögött Jazz. Erre kapott egyet Alicetől.

-Ezt miért kaptam?

-Azért mert van egy anyánk aki "neveli" már ha ezt lehetséges.

-Semmi baj Alice!-mosolygott Esme.

-De ha gondolod segítek!?-mosolyogtam.

-Na Em lesz kitől kapj majd egyet-kettőt!-nevetett Alice.

-Hát az biztos Bella a legjobb harcos egész volterrában!

-Biztos csak hagyják magukat mert félnek Aróéktól!-mondta Em.

-Én azt nem hinném Bellának nagyobb a hatalma! A világon a legerősebb vámpír. Inkább tőle félnek volterrában. Persze csak aki nem a "barátja".

-Már amennyire ez lehetséges!-fintorogtam.

-Miért?-kíváncsiskodott Alice.

-Csak azért mert mindenkinek kötelező a palotában királynőnek szólítani.-húztam a számat.

-Miért?

-Em ez hülye kérdés! Törvénybe foglalták! Sajnos már nem változtathatok rajta!

-De hát akkor Ők is így szólítanak?-mutatott Eliék felé.

-Nem Ők már akkor  a családom voltak amikor még nem voltam vámpír! Meg azért kicsit fura lenne ha a férjem le királynőzne.-döbbenet megint már kezd nagyon elegem lenni!!!

-Már megint mi van??!!-kérdeztem dühösen.

-Nyugodj meg drágám!-ölelt meg David.

-Mióta?-szólalt meg először Rosalie.

-Amióta királynő vagyok, aznap volt az esküvőnk. Több mint 50-éve.

És ekkor valakik közeledtek a házhoz.....